A kiteljesedett renesz�nsz kor�ban R�ma v�rosa pr�b�l fel�bredni ezer�ves r�m�lm�b�l. �j utc�k �s hidak, nagyszab�s� �p�tkez�sek, s az �kori R�ma omlad�kai. Lak�i el�kel� p�pai hivatalnokok, haszonles� keresked�k, papok �s tolvajok, kurv�k �s zar�ndokok, koldusok �s hercegek, haj�sok �s zsoldosok, utcagyerekek... �s szentek, akik im�dkoztak, gy�gy�tottak, koldultak �s tan�tottak, tett�k, amit tenni�k kellett, �s esz�kbe sem jutott, hogy �k szentek. K�z�tt�k F�l�p atya - a darab f�szerepl�je -, akit R�ma m�sodik apostol�nak tartanak, akit "A humoros szent"-nek nevezett nagy csod�l�ja, Goethe.
Komoly val�s�galapja van teh�t a m�nek, noha ez a val�s�g a k�pzeleten �tsz�rve jelenik meg. F�l�p aty�r�l, az emberr�l rajzol el�nk hiteles k�pet, olyan ember k�p�t, aki az emberi j�s�g, a t�relem �s der� megtestes�t�je, a cselleng�, vakv�g�nyra ker�lt �letek megment�je.
Luigi Magni �s Bernardino Zapponi azonos c�m� filmje alapj�n �r�dott a sz�ndarab. " ...nem egyszer�en egy film sz�npadi adapt�ci�j�r�l van sz�, hanem egy �j sz�npadi m�r�l... Mindenkor �gyeltem azonban arra, hogy a t�rt�net eg�sze ne s�r�lj�n... Minden sz�npadi m�ben a legfontosabb az Itt �s Most. A t�rt�nelmi t�m�j� sz�ndarab is azt akarja bemutatni, ami a m�nak sz�l, ami ma is �rv�nyes. �s amikor a szeg�nys�gt�l, az �hez�st�l gyerekek ezrei szenvednek, ez a t�rt�net legal�bb annyira aktu�lis ma, mint annak idej�n N�ri Szent F�l�p kor�ban. Sajnos ma is �pp �gy, mint a k�z�pkorban, csak egy-k�t "szent ember"gondoskodik r�luk..." (Vajda Katalin)